Magyar  |  English  
 
Geometria

Alkotó inga

 Ha szeretnél szép, furcsa ábrákat rajzolni és emlékül hazavinni, mindenképpen próbáld ki ezt az eszközünket. Emeld el a tollat a papírtól, a kis mágnes megtartja ebben a helyzetben. Lengesd meg az ingákat, mind a kettőt. Amikor már szépen, egyenletesen lengenek, kis pöccintéssel a papírra juttathatod a tollat, amely különleges, folyamatos görbe vonalból álló ábrát rajzol – ilyet kézzel nemigen tudnál. Az ingák végpontjai, s ennek következtében a toll és a papír is közelítőleg harmonikus rezgőmozgást végeznek. (Hasonló mozgást végez egy rugóra akasztott test is, ha kicsit megnyújtjuk a rugót, majd elengedjük.) Először gondoljuk végig, milyen ábra keletkezik két, egymásra merőleges harmonikus rezgés összekapcsolásából különböző esetekben. Ha a rezgésidők megegyeznek, akkor általában ellipszist kapunk.  Amennyiben a két rezgésidő eltér egymástól, de arányuk egész számokkal fejezhető ki (1:2, 2:3, stb.), akkor kapjuk az érdekes, úgynevezett Lissajous-görbéket. (Az elnevezés Jules Antoine Lissajous 19. századi francia fizikusra utal, aki sokat foglalkozott ezek vizsgálatával.) Az ingákat itt úgy alakítottuk ki, hogy ezek lengésideje eltér egymástól, de csak kevéssel, ezért nem ilyen görbéket kapunk, hanem folyamatosan változó alakú és irányú ellipsziseket.


Egyenesen át

 Egy függőleges tengelyhez kis vízszintes nyéllel egy ferde rudat erősítettünk úgy, hogy ezt megforgathatjuk. Próbáld ki: átmegy-e a ferdén álló egyenes rúd a plexilapba vágott görbe nyíláson! A ferde rúd akadálytalanul halad át a görbe nyíláson. Ez első pillantásra furcsának tűnhet, azonban némi matematikai ismeret birtokában könnyen megmagyarázható. Ha ugyanis egy egyenest megforgatunk egy olyan tengely körül, amely nem metszi ezt az egyenest, és hozzá képest valamilyen szögben áll, akkor ez a ferde egyenes egy görbült felületet rajzol ki, amelyet szaknyelven forgási hiperboloidnak nevezünk (ilyen alakú egyébként a pénzkeringető tölcsérünk is). Ha ezt a görbült felületet elmetsszük egy olyan síkkal, amelyen rajta van a forgástengely, akkor viszont egy olyan hiperbolát kapunk, mint amilyent a plexibe vágtunk. Vagyis ez a görbe része annak a felületnek, amelyen az egyenes rudunk „végigsöpör”, ezért tud akadály nélkül áthaladni rajta. Ennek egy másik megjelenítését láthatod a hiperhengernél. Itt a kifeszített zsinórok kirajzolják a teljes felületet, láthatod, hogy a forgási hiperboloid felülete csupa egyenesből áll, de maga egy görbült felület (kint a park egyik bejáratánál ezt nagyban is láthatod).


Szögletes kerekű autó

 Ülj be a járműbe és nyomd le a pedált. A szögletes kerekeket látva azt várnád, hogy a kocsi zötyögve indul el, ehelyett simán tovagurul. Ahhoz, hogy egy négyzet alakú kerék zökkenőmentesen haladjon, különleges, megfelelő ívekből összerakott pályát kell készítenünk. 

A pályának két feltételt kell teljesítenie. Az egyik, hogy a négyzet oldalhosszának meg kell egyeznie a pálya egy-egy ívének a hosszával. Másrészt fontos az is, hogy a mozgás során a kerekek középpontja mindig ugyanolyan magasságban maradjon a talaj fölött. Ezekből a feltételekből pedig azt kapjuk, hogy a pálya minden íve egy megfordított, megfelelő méretű és ívű úgynevezett láncgörbe. (Az elnevezés arra utal, hogy egy végpontjaiban felfüggesztett hajlékony lánc a saját súlya alatt ideális esetben pontosan ilyen alakot vesz fel.)


Bár szögletes kerekű autóval a mindennapi életben nemigen találkozhatunk, láncgörbét viszont sok helyen megfigyelhetünk. Ha egy boltív csak a saját súlyát tartja, akkor számára a legmegfelelőbb alak szintén a megfordított láncgörbe.



 NYITVA TARTÁS:

minden nap: 10.00 - 18.00


HELYSZÍN:
Budapesten a II. kerületben, a Millenáris D épületében található a

 Csodák Palotája.

 

Cím:
1024 Budapest,

 Fény utca 20-22.

 

Telefon:

+36-1-336-4044

 

GPS koordináták:
É 47.5095° / K19.0249°

 

Csodák Palotája a Google Maps-en

Feliratkozás hírlevélre