Állj rá a forgó korongra, jól kapaszkodj meg, dőlj hátra amennyire tudsz, és a lábaddal lökd meg magad egy kicsit, hogy lassan forogni kezdj! Tedd a másik lábadat is a korongra, és lassan húzd közel magad a kapaszkodóhoz! Eközben a forgásod egyre gyorsul, a végén már erősen kapaszkodnod kell, hogy le ne repülj. A fizika megmaradási elvei között szerepel a perdület, vagy szakszóval impulzusmomentum megmaradásának az elve. A perdület nagyságát a forgás sebessége, a forgó test tömege és a forgó test tömegközéppontjának a forgás tengelyétől való távolsága szabja meg. Minél nagyobb a test tömege, minél távolabb van a forgás tengelyétől és minél gyorsabban forog, annál nagyobb ennek a perdületnek az értéke. Ha viszont a forgás közben nem hat semmilyen külső erő (szakszerűen és pontosan fogalmazva az összes külső erő forgatónyomatékának az eredője nulla), akkor a perdület értékének változatlannak kell maradnia. Amikor közelebb húzod magad a kapaszkodóhoz és ezzel a forgás tengelyéhez, miután a tömeged eközben nem változik meg, ezért ahhoz, hogy a megmaradás elve teljesülhessen (hiszen eközben semmilyen külső erő nem hat rád), fel kell gyorsulnia a forgásodnak – és pontosan ezt tapasztalhatod.

Biztosan láttál már jégtáncost, amint lassan, széttárt karokkal forog, majd hirtelen behúzza a karját és a forgása felgyorsul: ő ugyanezt a megmaradási elvet használja ki. De ezt a fizikai törvényszerűséget kihasználják az akrobaták is szaltó közben, sőt, a macskák is ahhoz, hogy a talpukra essenek…A jelenséget otthon is kipróbálhatod egy forgószék (például – ha van – zongoraszék) segítségével. Ha a kezedet és lábadat oldalra kinyújtod és forgásba hozod magad, majd behúzod őket, a forgásod felgyorsul. Erősebb lesz a hatás, ha a két kezedben valamilyen súlyt is tartasz.