Tekerj végig a drótkötélen a rajta lévő egykerekűvel, ha mersz! A feladat elég félelmetesnek tűnik, az egykerekű ide-oda inog, úgy tűnik, mintha bármelyik pillanatban lebillenhetne. Pedig a szerkezet biztonságos, a monociklit az alatta lógó nehezék segítségével úgy egyensúlyoztuk ki, hogy nem tud felbillenni, még akkor sem, ha esetleg egy vicces kedvű barátod meglendíti...A monocikli állapotát stabil egyensúlyi helyzetnek nevezzük.  A tárgyaknak háromféle egyensúlyi helyzete lehet. Instabil az az egyensúlyi helyzet, amelyből ha kitéríted a tárgyat, nem tud oda visszatérni, egy másik egyensúlyi helyzetet keres. Ilyen például a kártyavár: fel tudod ugyan építeni úgy, hogy megálljon, de amint megmozdítod, összedől. Vagy egy ceruzát, ha ügyes vagy, ki tudsz egyensúlyozni függőlegesen a hátsó felére állítva, de ha picit hozzányúlsz, feldől. Semleges egyensúlyi helyzetnek azt nevezzük, amikor a tárgy, ha ebből kimozdítjuk, nem tér oda vissza, de nem is keres új egyensúlyi helyzetet. Például van egy tányér az asztalon (egyensúlyban), ha arrébb tolod, ott is egyensúlyban lesz. Stabil egyensúlyi helyzetnek nevezzük, amikor a tárgy ebből kimozdítva igyekszik oda visszatérni, ilyen például a keljfeljancsi.

Vagy ha egy homorú fenekű tálba egy golyót teszünk, akármerre mozdítjuk el, mindig visszatér a legalacsonyabb pontra. Fizikai fogalmakkal ezt úgy írhatjuk le, hogy a stabil egyensúlyi helyzetben a kimozdítás után a tárgy tömegközéppontja feljebb kerül, semleges egyensúlyi helyzetben nem változik, instabil egyensúlyi helyzetben pedig lejjebb kerül. A tárgyak ugyanis arra törekszenek, hogy megkeressék a legkisebb helyzeti energiájú helyet, azaz hogy a tömegközéppontjuk a lehető legalacsonyabban legyen. Ha egy tárgyat úgy támasztunk alá, hogy a tömegközéppontja az alátámasztási pont alatt legyen, és elmozdítjuk az alátámasztási pont körül, akkor a tömegközéppontja feljebb kerül, ezért igyekszik visszatérni az előző helyzetbe, ez tehát egy stabil egyensúlyi helyzetet eredményez. És éppen ez történt a monociklivel: a lelógó nagy súlynak köszönhetően még akkor is a sodrony alatt van a tömegközéppontja, ha egy súlyos felnőtt ül rajta, vagyis stabil egyensúlyi helyzetben van. Ezt a jelenséget láthatjuk például a vitorláshajóknál. A magas árboc ellenére azért nem borulnak fel a vitorláshajók, mert az aljukra egy nagy súlyt, úgynevezett tőke- súlyt erősítettek, így a súlypont a metacentrum (hajóknál ez felel meg az alátámasztási pontnak) alá kerül, s a vitorlás egyensúlyi helyzete stabil lesz. Ezzel szemben egy kenut, amelynek nincs ilyen tőkesúlya, ha az evezős nem ügyeskedik az evezővel, egy nagyobb hullám is fel tud borítani. Modellezd otthon a monociklit! Fogj egy parafadugót, két villát és egy gyufaszálat. Szúrd bele a villákat ferdén lefelé irányítva a dugó két oldalába, a gyufát pedig a dugó aljába. Ezt a szerkezetet ráállíthatod a gyufa végére bármilyen kis felületen, ott stabilan megmarad, akár az ujjad hegyén, vagy egy szög fején is, még akkor is, ha a villákat lökdösni kezded.