A sötét szobában egy pulton forgatógombok és egy nyomókapcsoló található. Ha valamelyik gombot elforgatod, a falon egy kép válik láthatóvá piros, kék vagy zöld színben. De attól függően, hogy melyik fény világít, más és más jelenik meg a képen. Ha a nyomókapcsolóval felkapcsolod a fehér fényt, fény derül a magyarázatra is: a kép egyik része pirossal, a másik kékkel készült. A tárgyak színe több dologtól függ: egyrészt attól, hogy a felszínük a ráeső fényből milyen színű fényösszetevőket ver vissza a legjobban, másrészt viszont attól, hogy a fény, amivel megvilágítjuk, milyen színeket tartalmaz. 

A Nap fénye fehér színű, az összes látható színből van összekeverve (ezeket a színeket láthatjuk elkülönülni, amikor egy üvegprizma a napfényt elemeire bontja). Ha ilyen fehér fénnyel világítunk meg egy tárgyat, annak a színét az fogja meghatározni ebben a fényben, hogy ezekből a színekből melyiket veri vissza a felülete a legjobban. Ha viszont valamilyen színű fénnyel világítunk meg egy tárgyat, akkor az, hogy azt milyen színűnek látjuk, attól függ, hogy ebből a színből mennyit képes a felülete visszaverni.

Ha például semennyit, akkor a tárgyat szürkének látjuk. Ha a falon lévő képet kék színnel világítjuk meg, akkor a kék részek ugyanolyan erősséggel verik vissza ezt a fényt, mint a fehér alap, ezért nem különülnek el ettől, beleolvadnak, és ezeket a részeket nem látjuk. A piros részek viszont egyáltalán nem verik vissza a kék fényt, szürkének fognak látszani, ezért sötéten kirajzolódnak a piros háttéren.  A piros fény esetén ugyanez játszódik le, csak a piros részek tűnnek el a háttérben, és a kékek látszanak szürkén.  A zöld színt mindkét színű rajzrészek valamennyire visszaverik, bár nem egyformán, ezért egyikből is, másikból is látunk valamennyit.  A fehér fényben természetesen az egész trükk lelepleződik. Kevesen tudják, hogy nem csupán a jól ismert íves szivárvány létezik, hanem egy sokkal ritkábban megfigyelhető is, a tűzszivárvány. Ez is a spektrum színeit mutatja, de szabálytalan folt formájában jelenik meg az égen. Létrejötte egy nagy magasságban keletkező, fonalas szerkezetű felhőnek, az ún. pehelyfelhőnek köszönhető, mely jégkristályokból áll.  A fény ezeken a jégkristályokon megtörve bomlik színeire. De erre a jelenségre is igaz, csakúgy, mint a hagyományos szivárványra, hogy csak bizonyos nézőpontból látható. Szivárványt nyáron, jó időben házilag is könnyen létrehozhatsz. Mindössze olyan locsolócsőre vagy ablakmosó flakonra van szükséged, amelyik képes finoman porlasztani a vizet. Állj ki az erős napsütésre és figyeld meg a szétpermetezett apró vízcseppeket különböző szögekből. Hamar rá fogsz találni arra a nézőpontra, ahonnan feltűnik a szivárvány!