A forgó tárgyak mozgása sok érdekességet tartogat számunkra. Ezek közül tapasztalhatsz meg néhányat, ha kipróbálod a függőleges tengelyből, valamint egy erre csuklóval felerősített biciklikerékből álló eszközünket. Ha megfogod a kerék tengelyére illeszkedő fogantyút, s ennél fogva függőleges helyzetbe állítod és gyors forgásba hozod a kereket, az akkor sem billen le, amikor elengeded a fogantyút, hanem elkezd lassan körbeforogni a függőleges tengely körül, és csak szép lassan tér vissza a vízszintes helyzetbe.

A látottak lényege az, mint arról már a Piruettnél olvashattál, hogy egy forgó test igyekszik megtartani a forgási sebességét és a forgástengelyének az irányát (lényegében ezt nevezik a fizikában a perdület-megmaradás elvének). Ennek a következménye, hogy a  kerék nem billen le. A lassú körbeforgás magya-rázata bonyolultabb, de annyit érdemes tudni, hogy a forgó kerékre ható gravitációs erő okozza, és precessziónak nevezzük. Az is kiszámolható, hogy a kerék annál lassabban forog körbe a függőleges tengely körül, minél gyorsabb forgásba hoztad magát a kereket.

Érdemes kicsit játszani az eszközzel: ha lassítod a forgását, akkor gyorsabban közeledik a kerék a vízszintes helyzet felé, ha viszont gyorsítod, akkor visszatér a függőleges helyzetbe. A jelenség a mindennapi életben is fontos szerepet játszik. Gondold csak el, mennyire nehéz egyensúlyban maradni a biciklivel, ha az áll vagy lassan mozog, viszont rendkívül stabillá válik nagyobb sebességnél: a stabilitását éppen ez, a perdület megmaradásának az elve biztosítja. De az autóknál is azért terjedt el a motorházban keresztben elhelyezkedő motor, mert ebben a helyzetben a gyorsan forgó motor perdülete oldalirányban stabilizálja az autót. Otthon is kísérletezhetsz, nem kell más hozzá, mint egy búgócsiga vagy egyéb játékpörgettyű. Próbáld ki, mi történik akkor, ha egy gyorsan forgó búgócsigának a függőleges tengelyét megpróbálod eldönteni.  Ahelyett, hogy eldőlne, a tengely egy kúpszerű pályán kezd mozogni.